Könyvvizsgálat


Könyvvizsgálat eseti vagy folyamatos megbízás alapján.

Milyen esetekben van szükség könyvvizsgálatra?

Könyvvizsgálat kötelezettség 2008. január 1-től
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről és a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szerint:
„Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt."

A könyvvizsgáló feladata, felelőssége
A számviteli törvény 156. §-ának (1) bekezdése alapján a független könyvvizsgáló feladata a számviteli beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján a számviteli beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése, amely tartalmazza a könyvvizsgálói záradékot.
A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján kell végrehajtani. A fentiek megkövetelik, bizonyos etikai követelményeknek való megfelelést, valamint hogy a könyvvizsgálat úgy legyen megtervezve és elvégezve, hogy megszerezhetővé váljon a kellő bizonyosság arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

Milyen időtartamra kell (lehet) választani a könyvvizsgálót?
A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől vagy közgyűléstől az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig illetve közgyűlésig terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. Külön törvény a társasági könyvvizsgáló újraválasztását kizárhatja. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a legfőbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania.

Könyvvizsgáló függetlensége, összeférhetetlensége
A könyvvizsgálói függetlenséget a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban Kk tv.) fogalmazza meg.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) könyvvizsgálói összeférhetetlenséggel foglalkozó 41. § (5) bekezdése leszögezi, hogy nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, tagja, részvényese. Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, valamint a gazdasági társaság munkavállalója, e minőségének megszűnésétől számított három évig.
Összeférhetetlen, ha azonos időszakban egy gazdálkodónak ugyanaz a könyvvizsgálója mint a könyvelője.
Összeférhetetlen az olyan üzleti kapcsolat, amely könyvvizsgáló és érdekeltsége, illetve megbízó és érdekeltségei közt jött létre. A fenti kiemelt idézetek mellett a hivatkozott törvények és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai szabályzata részletes tájékoztatást ad e témában.

magyar


Fót Audit Könyvvizsgáló Kft.

2151 Fót, Bokor u. 19.

30/941-6748